Fényszennyezés

Jogszabály és a fényvetők

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK). 54.§ 2. pontja kimondja, hogy:
„Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás
a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza,
b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse,
c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és
d) fényszennyezést ne okozzon.

Az OTÉK meghatározása szerint: „Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.”

Ezzel ellentétben:

Az OTÉK 2012-es módosítása óta eltelt időszak elegendő ahhoz, hogy megvizsgáljuk, milyen hatása volt az OTÉK módosításának. Sajnos nem igazán érezhető javulás a fényszennyezés terén. Még mindig megjelennek a jogszabálynak egyértelműen nem megfelelő „diszkófények”, de folyamatosan telepítik a járdasíkba süllyesztett fényvetőket is – egyre növekvő fényárammal. A legszomorúbb talán az, hogy sokszor vezető mérnökök, építészek és döntéshozók sincsenek tisztában az OTÉK tartalmával. Ezért is érdemes egy kicsit kivesézni, hogy miért is kerülendő – az OTÉK szerint is – ha a talaj síkjából fölfelé világítunk.

• A megvalósult, járdasíkba épített fényvetők esetében a fény kizárólag a horizont síkja fölé vetül, a fényáram jelentős része nem jut a megvilágítandó felületre, hanem szétszóródik a térben. Ezekkel az eszközökkel gyakorlatilag elérhetetlen az a kritérium, hogy ne világítsunk a horizont fölé. A járda vagy a talaj síkjából fény egyedül fölfelé, azaz a horizont fölé irányulhat. Ez optikai, geometriai tény. Elvileg valamit javíthat ezen a problémán az, ha valami elállja a fény útját, még mielőtt az égbolt felé távozna. De az esetek jó részében jóformán csak az arra járók, egy-egy cipőtalp az ami időszakosan ernyőzi a fényt. De azokban az esetekben, amikor tereptárgyat vagy épületet világítanak meg ezzel az eszközzel, akkor sem igazán találkoztunk olyan megvalósult elrendezéssel, amikor a fény jelentős része ne lenne fényszennyező. A fény egyenes vonalban terjed, ez ellen nem tehetünk.
• A fényvetők gyalogosoknak szánt területeken találhatók, fényük jelentős káprázást okoz. Ezekben az esetekben a kápráztató hatás balesetveszélyes is. Különösen a nagyobb teljesítményű berendezések erősen kápráztatóak lehetnek. Nem abszurd az, amikor a lépcső mellett találunk ilyen fényvetőt, vagy akár az akadálymentesítést szolgáló rámpa kellős közepén? Nem gondolt arra a tervező, hogy balesetet okozhat azzal, hogy az akadályt jelentő tereptárgyak látását nehezíti meg? Mégis megtették több esetben is. A rontó káprázás sok esetben olyan mérvű, hogy határozott díszkomfortot okoz. Egyértelműen megjelenik ezekben az esetekben a közlekedés biztonságának veszélyeztetése is.
• Mivel a fényvetők fénye a horizont síkja felé, és jelentős részben az égbolt felé irányul, ezért az égbolt mesterséges fénylését is okozzák.
• Gyakran találunk sétáló utcákban ilyen fényvetőket – előfordul az az extrém eset, amikor semmit sem világít meg, csak „szépnek” gondolta a tervező. Még szélsőségesebb az óvoda udvarán díszvilágítás céljából megjelent berendezés. Itt még egy dolgot meg kell gondolni. A fényforrásként használt LED nagyon kis méretű, ezért a fénysűrűsége magas. Kisgyermek korban a szem és a retina érzékenyebb, mint felnőtt korban. Nem tudjuk hol az a határ, amikor az erős fény akár problémát is okozhat. Ne feledjük, éppen a kisgyermekek nézik sokszor szinte közvetlenül közelről ezeket a lámpákat. Jogosan merülhet fel akár az emberi egészség károsítása is.

A rendelet, azaz a törvény szavát értelmezve kapásból négy pontban találtatott bűnösnek a talajszintbe épített fényvető, vagyis mindazok, akik ezen esetek létrejöttében közreműködtek. Miért hagytuk, hogy így legyen? Ne feledjük el azt sem, hogy ezek a megoldások alapvetően rossz példát mutatnak. Ha a városok vezetése által is üzemeltetett középületek, parkok és közterületek egyértelműen a jogszabállyal ellentétes fényeket kapnak, hogy magyarázzuk meg bárki másnak, hogy okosabban kellene világítani? A megvalósult díszvilágítást sok esetben különösen megkérdőjelezhetőnek tartjuk azért is, mert középületen, közpénzből, illetve Európai támogatásból megvalósult megoldásról van szó. Amennyiben közpénzből megvalósult beruházásoknál találkozunk jogszabály ellenes világítási megoldásokkal, az nagyban megnehezíti azt, hogy a sok esetben jelentős fényszennyezést okozó magánterületeken megvalósult világítási berendezésekkel szemben fellépjen a hatóság. Megjegyezzük továbbá azt is, hogy az ilyen problémák könnyen elkerülhetők lennének, ha a tervezők és az engedélyező hatóság már a hasonló kivitelezések kezdetekor tisztában lennének azzal, hogy az adott világítási megoldás nem felel meg az érvényes jogszabálynak.

Furcsa árnyékok

Habár díszítő jelleggel jött létre a világítás, az alulról érkező fény nem természetes árnyékot vet, nem illik a régi épülethez a megoldás.
Eger, Dobó utca.

Védekezés...

A portál tulajdonosának a szőnyeggel sikeredett jelentősen csökkenteni a fényszennyező hatást. Ebben az esetben egy jó megoldás, de elkerülhető lett volna, ha nem telepítenek oda is ilyen fényvetőt.

Több szakértő szervezet van Magyarországon, amelyik kérdéses esetben segíteni tud. A talajsíkba épített fényvetők kapcsán több szakmai szervezet egyetértését jelezte azáltal, hogy a kapcsolatos rövid ismertetőt, a Világítástechnikai Társaság, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata és a Magyar Csillagászati Egyesület egyaránt közölte:

• VTT
• MESZ
• MMKET
• MCSE

Hasonlóan az „Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén” programban támogatott nemzetközi tudományos kutatóhálózat sajtóközleménye is szorgalmazza a nem megfelelő világítási megoldások elkerülését (az anyag itt olvasható).

Káprázás

Ezt a bejárati ajtót felesleges volt megvilágítani. Ráadásul a kapu mögött egy lépcső van, vajon mennyire látják azt az ott közlekedők? Tipikus példa a balesetveszélyes oktalan fényszennyező forrásra.
Eger, Dobó utca.

Akadálymentes...

A kaposvári vasútállomáson található ez az extrém megoldás: a mozgássérülteket segítő akadálymentesített rámpa közepére sikeredett a fényvető. A kápráztató hatás erős, így akár ízléstelennek is nevezhető ez a lámpa...