A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) XXIII. Közgyűlésének (1997) egyik állásfoglalása az éjszakai égbolt védelmében készült: 'A csillagos ég az egész emberiség öröksége, amit ezért érintetlenül meg kell őrizni. ... a csillagos ég kapjon legalább annyi védelmet, mint amennyit a világ örökség részét képező helyek kapták a Földön'. Később a Nemzetközi Csillagászati Unió egy kibővített állásfoglalást jelentetett meg az IAU Information Bulletin 83. számában: 'A nagyvárosokban, azok környékén vagy az iparvidékeken élő milliók számára ismeretlen az éjszakai sötét ég látványa. Odafentről lenézve világosan látható, hogy ez a fosszilis és atomenergia céltalan pazarlása, ami ráadásul elnyomja a kozmoszból a Földre érkező gyenge sugárzást is. A fényszennyezés elleni fellépéssel a gazdaság érdeke teljesen egybeesik a tudományéval. Egyszerű szabály, hogy a fényt a megvilágítandó tárgy felé kell irányítani, amivel nemcsak energiát lehet megtakarítani, hanem az égbolt eredeti látványa is megőrizhető. Csupán ennek a fizikai szabálynak közigazgatási szabályként történő alkalmazását kell elérni. Az IAU méltányolja és támogatja az ennek a gondnak a tudatosítására és megoldására irányuló valamennyi nemzeti és helyi kezdeményezést.'
A magyar nemzeti örökség része a sötét, csillagos égbolt is. Ha csak a régi magyar csillagászati elnevezésekre gondolunk, mint az Esthajnalcsillag, Göncölszekér, vagy Fiastyúk, láthatjuk, hogy az éjszakai égbolt látványa szorosan összeforrt a magyar kultúrával. Szép példa a csillagos égbolt és a népi hagyományok összefonódására a hortobágyi pásztorok öröksége. Az égbolt ismerete fontos volt számukra, mert a naptárat, órát jelentette a pusztán élő embereknek. Egy-egy csillagkép állása jelezte fontosabb időszakok eljöttét.
A régi épületek tájolása - különösen a templomok estén - fontos volt. Sok esetben ez a csillagok állásának megfelelően történt. A tervező és az építész számára természetes volt, hogy éjszaka az épület a természetes környezetében jelent meg.
Természetes éjszakai környezet a tájnak is fontos eleme. Nem véletlen, hogy a 2017-2026 időszakra szóló Nemzeti Tájstratégia is kiemelten foglalkozik a fényszennyezéssel:
"A nemzetközi tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a táji adottságokat és a tájhasználat változását figyelmen kívül hagyó támogatási rendszerek egyes esetekben pl. idegenhonos inváziós növény- és állatfajok megjelenését, terjedését és fennmaradását is segítik, más esetben az árvízvédelmi kockázatot növelik, vagy a fényterhelés növekedésével okoznak rejtve maradó gazdasági károkat. A tájkarakter és az ökoszisztéma értékének, szolgáltató szerepének meg kell jelennie az előttünk álló gazdasági folyamatokban.
Az urbanizáció növekedésével jelentős mértékben megnőtt az éjszakai fényterhelés mértéke, így egyre kevesebb helyen találunk zavaró fényektől mentes csillagos égboltot. Budapest fénymérete ma már nagyobb, mint Bécs városáé, ami azt bizonyítja, hogy fényterhelés tekintetében elértük a nyugat-európai szintet. A világítási igények növekedése és a világítási szokások változása miatt a fényterhelés egyre nagyobb területen növekvő intenzitással van jelen. A fényterhelés nagy távolságra eljut, akár 100 km-es, vagy nagyobb távolságokból is érzékelhető hatása lehet. A fényterhelés a csillagos égbolt láthatóságának korlátozásán túl károsítja az élővilágot: tájékozódási és életritmusbeli zavarokat kelt, emellett az élettevékenység számos területén (pl. táplálkozás, szaporodás) indít el helyrehozhatatlan változásokat. A fényterhelés az emberi életminőséget, egészséget is kedvezőtlenül befolyásolja
...
A települések energetikai korszerűsítése során a fényterhelés csökkentését is célul kell tűzni, intelligens megvilágítással a települések fénykupoláját csökkenteni kell és a biológiai rendszerekre, emberi egészségre kevésbé káros spektrális összetételt kell alkalmazni."
Egy fényszennyezés mérési kampány folyamán lekapcsolták számunkra egy település közvilágítását. Csak a templomtorony egyedüli fényvetőjét nem tudták kikapcsolni, ennek következményeként megjelent a torony árnyéka az alacsony szintű felhőzetet. Ekkor tudatosult a falu lakóiban, mennyi fény megy a torony mellé. Vajon a szép építészeti emlékeknek kell ez a világítás?
A Kőszegi-hegység déli részén lévő árpád kori kápolnát Szombathely fényei világítják meg. A környezet egyébként viszonylag fényszennyezés mentes, de a felvétel jelzi azt, hogy az éjszakai tájat, a kulturális örökséget jelentő épületeket akár 20 km-re lévő fények is megzavarhatnak.